nyár, te hazug édeselhiteted velem, örökké itt maradsz
és a buja szövedék végtelen időkig eltart
csontjaimat a folyton izzó Nap Atya
szüntelen melegen tartja
Nyár, te álnok szerető
gondolataimból minden mást kiűzöl.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése