a NaNo sikeresen végetért.
decemberben még nem tudtam átnézni, túl közel voltam hozzá.
azóta pihentetem magam.
mást sem igazán írtam, legfeljebb ötleteim voltak.
minden egyes szót kínszenvedésnek érzem leírni.
annyi mindent szeretnék írni és annyira nem akarok írni semmit sem.
ez a poszt leginkább afféle kibeszélős, írói válság (?), wtf (?) oldó célokat szolgál.
január eleje táján úgy éreztem, sikerült letennem ismét azt, amit felvittem a krivánra 2004-ben és ott és akkor letettem.
felszabadult voltam pár napig, felszabadultam az önvád, önsorsrontás és hasonlók alól, de mostanra már megint elég sz.rul érzem magam.
úgy érzem, a baleset miatt ma sírtam először.
ez persze nem lehet igaz.
nem tudom magam kontrollálni.
okként arra gondolok, hogy valami egészen mást szeretnék csinálni.
mikor múlik el az egész?
vagy visszajött az önvád és már amiatt is sz.rul érzem magam, hogy esetleg nem sikerült mégsem abbahagyni a helytelen viselkedést?
már mindentől tartok, legfőképpen most éppen ebben a pillanatban saját magamtól, mint sorsom legfontosabb tönkretevőjétől.
abba is hagyom ezt a buta szöveget.
pár nap múlva kitörlöm :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése