körülötted a tél nyomai
megtört, sebzett, lemeztelenített lettél
s vetni akarsz?
aratni akarod fájdalmad magvát?
a föld puha, túlságosan is puha
körmöd alá férkőzik
s nincs koporsó
melyben visszaadhatná magát
menni fog, ahogyan jött
ha van bocsánat
hisz nem feleltél a hívásra
vajon…?
jöjj csak, jöjj, lásd, szirmok hullása
lágy hullása a selymes égből
fehér mint a lelked, mint a menyasszonyi ruhád
bár a sorsot kicselezted
vajon, van bocsánat?
kell, így van rendezve
egy neki és egy másik, neked
külön utakon:
egy eltemetve, egy magára maradva.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése