igen, visszajött a régi ismerős
bár sose látnám...
megölt egy darabot belőlem
s nincsen 'többes szám'
egy tó két partján ülünk
szél görgeti tova
minden csókunk és ölelést
feledésbe mosva
most még itt van - még lángol
arcom és a kezem
bűnös volt, bűnös volt
a tiszta szerelem
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése