szellemarcok

a mosogatóvízben :)

megkésett Halloween gyanánt, kedves nem létező olvasóim, nevessetek velem egyetemben, kellemesen, feledve nedvet, kellemetlent, nem-kedveset, szennyet, becstelent.

A novellám írása nem annyira halad.

Az aerobic gyakorlatokban egyre ügyesebb vagyok, már nincs annyira izomlázam attól az egy bizonyos dvd-től.

Két munka között most úgy döntöttem, éppen ideje elkezdeni olvasni a Farkasokkal futó asszonyokat. Hátha az is újabb inspiráció. Bármihez :)

Állítólag 2008 februárjára várható a nagy gazdasági összeomlás.

Ha ez a hír eszembe jut, minden más elhomályosul, értelmét veszti.

pontosabban minden, ami az átlagos emberi élettel kapcsolatos, tehát: munka, munkába járás, tb, boltban való bevásárlás, és sajnos így veszendőbe megy a blogolás is.

Átírjam a verseket papírra?

Hogyan őrizzem meg az utókornak, egyáltalán, mi lesz velük?

Ha tulképpen jónak tartom őket, minek a titkolódzás?

Ha lelkem mélyén azt szeretném, hogy verseimet az utódok megőrizzék, évente egyszer kétszer elővegyék egyiket másikat és elábrándozzanak rajta, milyen bolondos, okos ősük volt (ez vagyok én), akkor mi lesz az alkalom a 'tudás' átadására?

Egy szép, merített papírból készült könyvecske, melyet én írtam tele saját alkotásaimmal, ez jár az eszemben.

El kellene kezdeni.

Minél hamarabb, annál egyszerűbb.

Ha nem lesz áram, nem férek a gép tartalmához sem hozzá - és ki tudja meddig tart a krízis?

Ha nem lesz papír, mire fogok írni?

nem is fogok írni semmit?

Nos, biztosan sokkal kevesebbet. de nem kéne abbahagyni.